Tegnap megint sikerült egy jóízűt veszekedni. Az volt a kiindulás, hogy Aranyhaj túl szomorúnak tart (mármint a tegnapi napon voltam túl szomorú), ezt ő nem tudja sokáig elviselni és akkor inkább szakítsunk. Tény, hogy nem voltam túl vidám, de nem volt extra rossz kedvem sem. Mondtam neki, hogy ebbe a beszélgetésbe ne menjünk bele, mert tudható, hogy veszekedés lesz a vége. Ennek megfelelően persze elkezdett kiabálni, megsértődött, stb. a végén befeküdt az ágyba, mondván elment az életkedve. Egy órán keresztül kellett győzködnöm, hogy minden, amit a fejemhez vágott az jobb esetben csak félreértelmezése a dolgoknak, a valóságban meg inkább rosszindulatú feltételezés a részéről vagy üldözési mánia. Utóbbiakat azért nem mondtam ki, még csak nem is utaltam ilyesmire, mert abból megint napokig tartó sértődés lett volna.
Délutánra aztán egész jó hangulata lett és végre 5-6 nap után megint estére megint volt szex. Már nagyon hiányzott. Még akkor is, ha csak a szokásos minimálprogram futott.
Ma egy megbeszélésen voltam. Mikor hazaértem ő akkor indult kondizni, szaunázni. Feltűnően vidáman ért haza. Ma sem sokat kommunikálunk így. Ez a hosszan tartó kapcsolat titka. (Szarkazmus... :(( )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése